Tyk
Dvid 2010.04.29. 19:24

Tyk
Elnevezs
A hmivar hzitykot kakasnak nevezik, az ivartalantott formja a kappan. A nivar hzityk a toj. Kicsinye a csibe, a „kamasz”, nvendk nivar hzityk a jrce vagy csirke. A tojsokon l toj a kotls.
Megjelense
A hzityk slya 0,5-5-7 kg-ig terjedhet. A kakas rendszerint nehezebb a tojnl. A trpkhez az 500 s 1200 g krli fajtkat soroljk. Megklnbztetnek mg kzepes s nagy test fajtkat.
A tykoknak egy klnlegessgk a tarajuk, melynek igen sokfle megjelensi formja lehet (egyszer, rzsa, bors, szarv, stb.). A kakasok taraja nagyobb, mint a tojk.
A tykok ivari dimorfizmust ersti mg a kakasok tbbnyire legyezszer farktolla.
Csdnek a lb tollmentes rszt nevezik. Br egyes fajtknl ez is lehet tollas, pldul cochin, melyeknl a tollazottsg mg az ujjakra is rfut. A tykoknl hrom ujj elrenz, a negyedik htra. Egyes fajtk klnlegessge, hogy t ujjuk van (pldul nmet lazac tyk), ez esetben kett nz htra.
Az ids kakasok egy n. „sarkantyval” rendelkeznek, mely valamifle fegyver szerept tlti be tmadsoknl. Ez a sarkany ids kakasoknl igen hosszra s hegyesre nhet.
Hangkiadsok
A kakas jellegzetes „kikiriki” vagy „kukurik” hangja a terlet megjellsre szolgl, s ezt kukorkolsnak hvjk. Tbbnyire reggel, napfelkelte eltt kukorkol a kakas, dl krl s este. A kakaskukorkolst a rmaiak idmeghatrozsra hasznltk; ha meghallottk a kukorkolst, azt jelentette, hogy pontosan jfl s napfelkelte kztt jr az id. A kotyogs minden ivarrett tyk szoksos hangkibocstsa, sokflekppen rtelmezhet; az a figyelmeztet, fenyeget, csalogat, hvhangja, de ezt hasznlhatja a tojsraks ltali fajdalom hangjaknt is, csak mindig egy kicsit ms rnyalatban. Jellegzetesek a kotls csibirl gondoskod hangkibocstsai. Bizonytott, hogy a tojsban lv csibk kikelsk eltt kpesek egymssal hang alapjn kommuniklni, s gy valamelyest belltani az gynevezett szinkronkelst, hogy nagyjbl azonos idben kelljenek ki a tojsbl.
|