Elnevez�sei �s haszn�latuk 

A kutya szavunk hangut�nz� eredet� �llath�vogat� sz�b�l ered. Erre mutat sok alakv�ltozata: kucsa, kucsu, kucs�, kuc�. A magyart�l f�ggetlen�l kialakult, hasonl� kutyah�vogat� szavak: szerb �s horv�t kuci, ukr�n kucsu kucsu, oszm�n-t�r�k ku�uku�u.

Az eb sz� ugor kori �r�ks�g�nk. A m�sik k�t ugor nyelvben a kutya neve emp. Az eb sz� ma m�r csak hivatalos �s szaknyelvi sz�k�nt („ebad�”, „ebteny�szt�”), illetve egyes kifejez�sek, sz�l�sok �s k�zmond�sok elemek�nt haszn�latos. („Ebadta”, „ebihal”, „ebugatta”, „eben gub�t cser�l”, „ebek harmincadj�ra vet”, „eb�l szerzett j�sz�g eb�l v�sz”, „eb ura fak�” stb.)

A kutya t�rt�nete

A kutya a farkas h�zias�t�s�val (domesztik�ci�j�val) j�tt l�tre, amint azt mitokondri�lis DNS adatok is bizony�tj�k. A h�zias�t�s kezdet�nek id�pontj�t tudom�nyos vit�k �vezik, de �ltal�ban 10 000–100 000 �vvel ez el�ttre teszik. A legkor�bban h�zias�tott �llat, egy 14 000 �vvel ezel�tti lelet is l�tezik (Oberkassel, N�metorsz�g), ami val�sz�n�leg egy kutya �lkapocscsontja. A legt�bb lelet azonban Izraelb�l �s Palesztina ter�let�r�l sz�rmazik, ami a kutya d�lnyugat-�zsiai eredet�t l�tszik igazolni. A koponyaszerkezet alapj�n viszont a kelet-�zsiai kialakul�s, �s az k�nai farkast�l val� sz�rmaz�s is lehets�ges. A mitokondri�lis DNS-vizsg�latok alapj�n is a kelet-�zsiai te�ria a val�sz�n�bb, ugyanis innen sz�rmaztak a legv�ltozatosabb mint�k. Viszont m�ra m�r bizonyos, hogy a kutya kiz�r�lagos �se a farkas. (Konrad Lorenz egy ideig bizonyos kutyaf�l�knek m�s �st tulajdon�tott, az aranysak�lt, de k�s�bb visszavonta elm�let�t. A kutyafajt�k k�z�tti genetikai vari�ci� nem kisebb, mint a farkasok �s a kuty�k k�z�tti (0,2%).

Kutyafajt�k 

Egy Csivava-kever�k �s egy d�n dog szeml�lteti a kutyafajt�k v�ltozatoss�g�t

A kuty�kn�l megk�l�nb�ztetik a k�t vagy t�bb fajta keresztez�d�s�b�l sz�rmaz� a kever�keket �s a fajtatiszta egyedeket. Ut�bbiakat t�rzsk�nyvi nyilv�ntart�sba veszik. Az azonos fajt�j� egyedeket k�z�s k�ls� �s bels� jellemz�k (�gynevezett v�zenjegyek) k�tik �ssze a k�z�s sz�rmaz�son k�v�l. Ezeket a fajtastandard tartalmazza. A fajtajegyek n�melyike negat�van hathat a kutya eg�szs�g�re, rizik�faktor – p�ld�ul a sp�nielek hossz� f�le. M�s k�ls� jellemz�k egyenesen genetikai rendelleness�gk�nt foghat�k fel, p�ld�ul a bulldogok �llkapcsa, a meztelenkuty�k vagy a tacsk�k r�vid l�ba.

forr�s: wikip�dia