A fekete p�rduc nem k�l�n alfaj, hanem az afro�zsiai p�rduc melanisztikus sz�nv�ltozata. �zsi�ban gyakoribb, els�sorban a s�r� dzsungelekben. A p�rducok egy�bk�nt rendk�v�l v�ltozatos �l�helyeken el�fordulhatnak a f�ves szavann�kt�l a tr�pusi es�erd�kig.

Rendk�v�l j�l m�sznak f�ra, sokszor onnan, lesb�l rohanj�k le �ldozatukat, amelyek rendszerint kis �s k�zepes termet� n�v�nyev�k �s madarak. A majmok legnagyobb ellens�gei, els�sorban ez elk�dorgott, figyelmetlen fiatalokra vad�sznak. A nagyobb termet� �s a csapatukat v�delmez� p�vi�nh�mek gyakran hat�konyan l�pnek fel ellene, ak�r s�lyos sebes�l�seket is okozva.

Emberre is vesz�lyes lehet, els�sorban gyermekeket t�madhat meg. Csak�gy, mint az oroszl�nok �s a tigrisek eset�ben, az emberh�sra szokott egyedek a k�rny�k istencsap�saiv� v�lnak, Indi�ban egy p�rduc �ll�t�lag 200 ember hal�l��rt volt felel�s.
Zs�km�ny�t a konkurencia - oroszl�nok, hi�n�k - el�l rendszerint felhurcolja egy f�ra, ami pl. egy termetes gn�ra gondolva nem kis teljes�tm�ny.

A popul�ci�s�r�s�g rendszerint 1 pld/20-30 n�gyzetkilom�ter, de a sz�mukra kedvez�bb �l�helyeken ez ak�r 1 pld/1 n�gyzetkilom�ter is lehet. A territ�riumuk nagys�ga 8-63 n�gyzetkilom�ter k�z�tt v�ltozik, amelyek hat�rait vizelet�kkel jel�lik meg. Az ugyanabba nembe tartoz�k nem t�rik meg egym�st, hevesen v�dik ter�let�ket. A h�m ter�lete rendszerint egy-k�t n�st�ny�vel �tfed�. A p�rz�si id�szakban t�bb h�m is k�vetheti a n�st�nyt, kem�ny csat�kat v�vva egym�ssa. B�r szoliterek, esetenk�nt a h�m is r�szt v�llal az ut�dgondoz�sban.

forr�s: http://www.freeweb.hu/kempokez/emlosok/fparduc/fparduc.htm