T�rt�nete

A beagle fajt�t �vsz�zadok �ta teny�sztik Angli�ban. A beagle a kop�k egyik leg�sibb fajt�ja, melynek jelenlegi megjelen�s�t Angli�ban alak�tott�k ki. Elnevez�se val�sz�n�leg m�ret�b�l ad�dik, a kelta, �angol beag, begle sz�b�l ered, melyre a legkisebb kop�fajtak�nt r� is szolg�l. M�r a 3. sz�zadi kr�nik�k is eml�tenek olyan kuty�t, melyet apr�vadas vad�szatra haszn�ltak. A fajta neve a 15. sz�zadban bukkan fel el�sz�r �rott sz�vegben, k�s�bb t�bbek k�z�tt Thomas Bewick �r 1790-ben a legkisebb kop�r�l, mely f�radhatatlan a vad�szatban �s ugat�sa l�gy, dallamos. K�zvetlen �se nagy val�sz�n�s�ggel a 17. sz�zadban kiteny�sztett harrier /nyul�sz�/ kop�k k�z�tt keresend�. Ezen kop�k sz�mtalan k�l�nb�z� fajt�j�nak �sszeolvad�s�b�l l�trej�tt n�h�ny fajta egyike lehetett a beagle k�zvetlen �se. Haz�j�ban jellemz�en ny�lvad�szatra haszn�lt�k, p�rban vagy kisebb falk�ban. Az id�k folyam�n azonban fokozatosan megv�ltozott a vad�szat c�lja, �talakult a beagle falk�s vad�szat, a beagling. M�g kor�bban az �lelemszerz�s, napjainkra az els�dleges c�l a sport lett, a zs�km�ny elejt�se helyett a mozg�s �r�me. A fajta egys�ges teny�szt�s�nek kezdete 1890-re, az Angol Beagle Club megalakul�s�ra dat�lhat�. A beagling Angli�n k�v�l az Egyes�lt �llamokban is igen elterjedt, ahol a kedvez� k�r�lm�nyek miatt /hatalmas, szabad ter�letek/ a mai napig sokan �zik. A vad�szat eredeti c�lj�nak megv�ltoz�s�val �talakult maga a beagling is. Ott ahol lehet�s�g van e neves sport �z�s�re /Magyarorsz�gon tilos a kop�z�s minden form�ja/, ott a beagle tulajdonosok egyes�letbe t�m�r�lve ter�letet b�relnek, ahol nyulakat teny�sztenek.

A beagle megjelen�se

A beagle n�pszer�s�g�t r�szben soksz�n�s�g�nek k�sz�nheti, hiszen nincs k�t, ak�r csak l�tsz�lag is, egyforma bel�le. V�ltozatoss�g�nak forr�sa a feh�r sz�n egyedenk�nti igen elt�r� ar�nya. A sz�nsk�la egyik v�g�n a szinte teljesen feh�r, egy-k�t halv�ny csersz�n� folttal �kes�tett p�ld�nyok, a m�sik v�g�n pedig azon egyedek tal�lhat�k, melyeknek csak a farkuk v�ge �s mancsuk feh�r. A beagle standardja csak a farokv�g k�telez� feh�rs�g�t �rja el�, melynek oka, hogy �nekl� ugat�s�n k�v�l csak az izgatottan remeg� farokv�g �rulja el a nyomon l�v� beagle hely�t a magas f�ben, aljn�v�nyzetben.

Alapvet�en bicolor �s tricolor beaglet k�l�nb�ztet�nk meg. A tricolor vagy h�romsz�n� beaglet, fekete h�ttakar�, csersz�n� fej �s v�gtagok jellemzik, feh�r foltokkal a fejen, a hast�jon �s a farokv�gen. Fontos megjegyezni, hogy nincs semmif�le el��r�s a h�rom sz�n elk�l�n�l�s�re, ar�ny�ra vagy �rnyalat�ra. Ez nem v�letlen, ugyanis a sz�nek ar�nya �let�k sor�n folyamatosan v�ltozik, a fekete-feh�ren sz�letett k�lyk�n csak k�s�bb alakulnak ki a vil�gosabb foltok. A fekete �s feh�r sz�n mellett megjelen� harmadik sz�n a vil�goss�rg�t�l a csersz�nig, a t�glav�r�sig b�rmilyen �rnyalatot felvehet. �rdekes ugyanakkor, hogy azokat a beagleket is tricolornak nevezz�k, melyeken csak eg�sz minim�lis, �pp csak egy foltnyi, fekete sz�n tal�lhat�.

A bicolor vagy k�tsz�n� beagleken a feh�r mellett csak a csersz�n van jelen. Sokan nevezik feh�r-aranynak is e sz�nt�pust, hiszen a cser-, s�rgasz�n �rnyalata eml�keztet a golden retriever sz�n�re. A bicolor egyedekn�l is igaz, hogy a s�rga sz�n �rnyalat�ra, �l�nks�g�re �s elhelyezked�s�re semmilyen el��r�s sincs, kiv�tel, hogy a farokv�gnek mindenk�ppen feh�rnek kell lennie. Sz�let�s�kkor a bicolor beaglek teljesen feh�rek, a s�rg�sbarna foltok csak k�s�bb alakulnak ki.

A beagle standard szerinti megengedett magass�ga 33 cm (13 inch) �s 41 cm (16 inch) k�z�tt van. Jellemz� s�lya, mely er�sen f�gg a magass�g�t�l �s a nem�t�l is 10-18kg k�z�tt van. V�rhat� �lettartam: 12-15 �v, de ismernek 18 �ves beagle matuzs�lemet is.

A beagle tart�sa

A beagle intelligens, j� idegzet� eb, melyet v�gtelen t�relem �s a gyerekek rigoly�i ir�nti meg�rt�s jellemez. Legend�san szel�d fajta. Kiv�l� tulajdons�gai az �vsz�zados tudatos teny�szt� munka eredm�nye. Kor�bban a kennelekben nagysz�m� kutya �lt egy�tt, �gy kiemelt szempont volt az agresszivit�st�l teljesen mentes �s a falkarangsor ir�nt �rz�ketlen egyedek tov�bb teny�szt�se. Sokoldal� j� tulajdons�gainak h�la (j� orr�, kiv�l� t�j�koz�d� k�pess�g�, nyugodt, kiegyens�lyozott �s kitart�), a legk�l�nb�z�bb tart�si ig�nyeket is kiel�g�theti. Fontos azonban megjegyezni, hogy k�s�n �r� fajta, ez�rt ne b�njunk vele soha igazs�gtalanul, ne b�ntsuk f�l�slegesen.

Gyorsan �s k�nnyen tanul, felt�ve, hogy pozit�v meger�s�t�st kap. Ez alatt azt kell �rteni, hogy a t�lzott fegyelmez�s, a k�vetkezetlens�g a beagle-b�l konoks�got, makacss�got v�lt ki. Sok gazda, pl�ne az „�jkuty�s” gazd�k panaszkodnak arra, hogy kuty�juk nevelhetetlen, a fej�kre n�tt. A probl�ma minden esetben a gazd�ban, illetve k�rnyezet�ben keresend�. A k�vetkezetlens�g (a gazda leszidja, a gyerekei megszeretgetik), a kutya folyamatos b�ntet�se (a legkisebb „v�ts�g�rt” is ver�st kap) fel�breszti a beagle konok �nj�t, melynek nagy haszn�t veszi a vad k�vet�s�n�l, de kellemetlen lehet csal�di k�rnyezetben. B�r ezt a gazd�k nem sz�vesen l�tj�k be, de ilyenkor nem a kutya a hib�s. A nevel�se sor�n viszont a pozit�v meger�s�t�sek seg�ts�g�vel szinte b�rmire megtan�that�, egy dolgot kiv�ve: a beagle soha nem lesz h�z�rz�. Jelzi az idegent, majd alapterm�szet�b�l fakad� kedvess�g�t�l hajtva farkcs�v�lva szagl�ssza �s ugr�lja k�rbe.

M�ret�nek, jellem�nek, illetve a betegs�gekkel szembeni nagyfok� ellen�ll� k�pess�g�nek k�sz�nhet�en ak�r lak�telepi lak�sban is k�nnyen tarthat�. R�vid, er�s sz�re k�nnyen tiszt�n tarthat�, fej�nek b�jos k�ls�t k�lcs�nz� f�le pont akkora, hogy m�g ne h�zza a f�ld�n, �s ne l�gjon bele az �tel�be. Termet�nek k�sz�nhet�en ak�r a gyerekek is s�t�ltathatj�k �s �lelmez�se is megoldhat� an�lk�l, hogy a csal�di k�lts�gvet�s belerokkanna. Egy dolgot azonban tudom�sul kell venni: a beagle nem �leb, hanem igazi sportkutya, igazi kop�. Nem kell f�lteni, hogy a gyerekek t�lzott szeretet�kben agyon nyomj�k, ugyanakkor ig�nyli a mozg�st a „vad�szatot”. Nagyon sok gazda elk�veti azt a hib�t, hogy engedve k�ny�rg� tekintet�nek �s feneketlen bend�j�nek, megeteti, ah�nyszor csak „hozza a t�ny�rj�t”, mik�zben a megfelel� mozg�sr�l m�r nem tud gondoskodni. Ezek az egy�bk�nt igen eleg�ns kuty�k az �vek sor�n fokozatosan elh�znak �s s�t�ltat�sukkor igen lehangol� l�tv�ny ny�jtanak.

forr�s : http://hu.wikipedia.org/wiki/Beagle