T�rt�nete

I. Jakab (1603-1635) uralkod�sa alatt Angli�ban vir�gz�snak indult a l�versenyz�s. Az �si kelta l�, a galloway legjobb kanc�it keleti m�nekkel, arab, t�r�k �s berber import lovakkal keresztezt�k, hogy egy tetszet�s �s gyors versenylovat kapjanak. Ez a l� k�pezte a fajta kiindul� �llom�ny�t. A 16–17. sz�zadban legink�bb arab lovak befoly�solt�k a fajt�t, ezid�t�jt k�r�lbel�l 160 m�n �rkezett Ar�bi�b�l, T�r�korsz�gb�l �s Berberiszt�nb�l. A keleti m�nek k�z�l h�rom, a t�r�k�kt�l zs�km�nyolt �s 1687-ben Angli�ba ker�lt Berley Turk, az 1706-ban Ar�bi�ban v�s�rolt Darley Arabian �s Godolphin Arabian m�sok szerint Godolphin Barb v�rvonal�ra vezethet� vissza apai �gon valamennyi teliv�r.

A l�versenyek terjed�s�vel szinte az egyetlen szelekci�s t�nyez� a gyorsas�g lett. Az angol teliv�r t�rzsk�nyvez�s�nek szab�lyai igen szigor�ak. James Weatherby 1791-ban �ll�totta �ssze az els� m�nesk�nyvet, a General Stud Book-ot, melynek els� k�tete 1793-ban jelent meg. Ezut�n a m�nesk�nyvet lez�rt�k �s csak az a l� min�s�lhet angol teliv�rnek, aki a m�nesk�nyvben szerepl� 237 kanca �s 169 m�n valamelyik�nek a lesz�rmazottja. Az angol teliv�rt nemes�t�k�nt alkalmazz�k sz�mos m�s fajta kialakul�s�n�l, mert nemess�get, kem�nys�get, teljes�tm�nyt, gyorsas�got ad a fajt�knak. Mindazon�ltal t�lzott haszn�lata, vagy nem megfelel�en kiv�lasztott egyedek haszn�lata idegrendszeri probl�m�kat okozhat, melyek v�gs� soron a haszn�lhat�s�g rov�s�ra mennek.

A fajta magyarorsz�gi teny�szt�s�nek megalap�t�sa Sz�chenyi Istv�n �s Wessel�nyi Mikl�s nev�hez f�z�dik. Sz�chenyi 1816-ban 21 teliv�rt v�s�rolt Angli�ban. 1822-ben tov�bb b�v�lt az �llom�ny, amikor Wessel�nyi Mikl�s �tj�n �jabb 19 l� �s 2 csik� ker�lt a m�nesbe. 1824-ben megalap�tott�k a P�lyafuttat�si T�rsulatot �s 1827-ben sor ker�lt az els� versenynapra. Az els� magyar m�nesk�nyvet 1832-ben adt�k ki. A magyar teliv�rteny�szt�st az 1874-ben sz�letett Kincsem tette vil�gh�r�v�, akinek vil�grekordj�t az�ta senki sem d�nt�tte meg. 54 versenyen 54 gy�zelmet �rt el.

1946-ban az 1943-44-es, 745 egyedsz�m� kanca�llom�ny alig egy sz�zad�val indulhatott �jra a teny�szt�s. A kanc�k nagy r�sze elt�nt, a Magyar M�nesk�nyv X. K�tete szerint, t�bb mint 2000 teliv�r veszett el. Sok teliv�r ker�lt szovjet �s cseh m�nesekbe. Ez�rt a teny�szt�s fenntart�s�ra k�t �vtized alatt francia, angol, �r, nyugat- �s kelet-n�met, olasz, osztr�k, szovjet, cseh importb�l sz�rmaz� kanc�kat soroltak be a magyar m�nesekbe.

Jellemz�i

Testalkata atl�tikus, feje sz�raz, nyaka hossz�. Izmos kiemelked� marral rendelkezik, melynek magass�ga bottal 150–170 cm, sz�rk�rm�rete 18–22 cm. H�ta k�z�phossz�, �gy�ka feszes. Hossz� j� izmolt fara gyakran egyenes, m�ly dong�s mellkasa van. V�gtagjai szik�rak, l�b�ll�sa el�l gyakran franci�s, h�tul a nyitott cs�nkok jellemz�ek r�. Mozg�sa lapos, a v�gta a legjobb sz�m�ra, ebben a j�rm�dban a vil�g leggyorsabb lova. Sz�ne b�rmilyen lehet, a tark�t kiv�ve. Legjellemz�bb a pej, de gyakran s�rga, fekete vagy sz�rke sz�n�.

Hasznos�t�sa

Els�dleges hasznos�t�s�ban a l�versenyz�s. A galopp-p�ly�kon szinte kiv�tel n�lk�l angol teliv�rek versenyeznek, de a militaryban �s m�s lovassportokban is jellemz�en magas a r�szv�teli ar�nyuk. Mivel fejl�d�se gyors a k�t�veseket m�r versenyeztetik.

H�res teliv�rek

Az angol teliv�rek k�z�l Magyarorsz�gon a legjobb eredm�ny a 19. sz�zad utols� negyed�ben �rte el, amikor 1876-ban Kisb�r (Buccaneer-Mineral) megnyerte az epsomi derbyt. AZ 1874-ben sz�letett Kincsem (Cambusan-Waternymph) p�lyafut�sa is erre az id�re esett. K�l�nleges rekordot tudhat mag��nak a mai napig: 54 versenyb�l 54 gy�zelmet szerzett kor�nak legjobbjaival szemben. A ma �l� angol teliv�rek k�z�l Overdose-nak van es�lye, hogy a magyar h�rnevet �regb�tse. 4 �vesen 12 verseny�b�l, 12 gy�zelmet aratott. Az angol teliv�r kit�n� regen�tor ott, ahol nagy teljes�tm�nyre van sz�ks�g. A teliv�r karaktere, idegrendszeri adotts�gai azonban nem teszik alkalmass� a haszn�lati l� nemes�t�s�re ott, ahol a l� gyeng�bb lovagl�-k�pess�g� emberekkel tal�lkozik.

forr�s: http://hu.wikipedia.org/wiki/Angol_teliv�r