El�fordul�sa

Valamennyi �ce�n ter�let�n el�fordul, de a legt�bb p�ld�ny az Antarktiszt k�r�lvev� tengerekben �l. Sek�ly �bl�kben, foly�k torkolatvid�k�n is gyakran vad�szik. �tlagosan 100 kilom�tert tesznek meg naponta.

Megjelen�se

A h�m �tlagos hossza 8 m�ter, maximum 9,75 m�ter, a n�st�ny kicsit kisebb. Testt�mege a 9 tonn�t is el�rheti.

Teste vaskos, de �ramvonalas, kit�n� �sz�. Feje lekerek�tett, cs�re alig �szrevehet�. H�tuszonya hossz�,/ez�rt "kardsz�rny�"/ a h�mek� h�romsz�glet�, a n�st�nyek� kisebb, h�trafel� hajl�. A h�tuszony magass�ga 1.8 m�ter is lehet. A fogs�gban tartott �llatok h�tuszonya, m�g ismeretlen okokb�l egy id� ut�n lehajlik.

A tengeri �llatokhoz hasonl�an a h�ta s�t�t, a hasi r�sze vil�gos, �gy fel�lr�l �s alulr�l is neh�z �szrevenni. Test�n jellegzetes nagy feh�r foltok is tal�lhat�ak, a tengerbiol�gusok az egyes �llatokat ezek, �s az egyedenk�nt v�ltoz� h�t�sz�-alak illetve -m�ret alapj�n azonos�tani tudj�k.

Szaporod�sa

Az ivar�retts�get 8 �ves korban �ri el. A p�rz�si id�szak a t�l kezdet�n van. A vemhess�g 16-17 h�napig tart, ennek v�g�n 1 borj� sz�letik. A borjak sz�let�skor 2-2,4 m�ter hossz�ak. Fiatal �llatokon a fekete r�szek sz�rk�s, a feh�r r�szek s�rg�s �rnyalat�ak lehetnek.

�letm�dja

A kardsz�rny� delfinek igazi ragadoz�k, szinte minden kell�en nagy tengeri �llatot megt�madnak �s elfogyasztanak. A halak mellett megeszik a delfineket, f�k�kat, tengeri madarakat, de m�g a n�luk sokkal nagyobb b�ln�kat is. Arra azonban nincs bizony�t�k, hogy valaha embert t�madtak volna meg. Az els� �v sor�n a fiatal �llatok 43%-a elpusztul. A n�st�nyek 10-12 �ves korukt�l, a h�mek pedig t�bbnyire csak 20 �ves koruk ut�n szaporodnak, de �llatkertben volt m�r p�lda arra, hogy egy n�st�ny 7 �ves kor�ban eg�szs�ges ut�dot hozott a vil�gra. A n�st�nyek �tlagosan 50 �vig �lnek, a h�mek viszont csak 29 �vig. Term�szetesen el�lhetnek j�val hosszabb ideig is, a n�st�nyek 80-90, a h�mek 50-60 �vig. A negyedik �vtized�k�n t�ljutott n�st�nyek �ltal�ban m�r nem fogamz�k�pesek. Mivel k�t ell�s k�z�tt 4-5 �v is eltelik, egy n�st�nynek �lete sor�n 4-6 borja sz�letik. T�rsas l�nyek, 5-20 tag� csal�dokban �lnek. Az els�sorban az amerikai kutat�sok szerint egy-egy ilyen csal�d t�bbnyire egy id�sebb n�st�nyb�l, ut�daib�l �ll; a csal�d n�st�ny tagjai eg�sz �let�k�n �t egy�tt maradnak, a kifejlett h�mek m�sik csal�dba v�ndorolnak. Alapvet�en monog�m �letet �lnek.

A leggyorsabban �sz� tengeri eml�s�k k�z� tartoznak, 50 km/h-s sebess�gre is k�pesek. Mint minden cet, farkukkal hajtj�k el�re magukat, a melluszonyok csak korm�nyz�sra val�k. Teljes t�meg�kkel k�pesek a v�z f�l� ugrani. Gyakran f�gg�leges helyzetben �llnak, �s fej�ket a v�z f�l� emelik; ez a viselked�s a k�mlel�s (spyhopping). M�skor farkukkal, vagy melluszonyaikkal csapkodj�k a v�zfelsz�nt. �ltal�ban 1-4 percet t�ltenek a v�z alatt, majd 3-5 alkalommal, 10-35 m�sodperces id�k�z�kben a felsz�nre j�nnek leveg��rt. Amikor kiszuszogt�k magukat, j�het az �jabb mer�l�s. Az eddig m�rt leghosszabb mer�l�s 17 percig tartott. Mesters�ges k�r�lm�nyek k�z�tt egy �llatnak (ez biztosan Ahab vagy Ishmael volt) siker�lt 260 m m�lyre lemer�lnie; term�szetben 173 m-es m�lys�get m�rtek.

A kardsz�rny� delfinek, m�s delfinekhez hasonl�an, hangjeleket bocs�tanak ki, �s a visszaver�d� hanghull�mok alapj�n t�j�koz�dnak, tal�lj�k meg zs�km�nyukat. A visszaver�d� hanghull�mok alapj�n k�pesek azonos nagys�g�, de k�l�nb�z� faj� halakat megk�l�nb�ztetni. Egym�s k�z�tti kommunik�ci�juk sor�n t�bbf�le hangjelet is kibocs�tanak. Ezek egy r�sze az ember sz�m�ra is hallhat�. Minden p�ld�ny hangjelei m�sok. A hangjelek hasonl�s�ga alapj�n k�vetkeztetni lehet az �llatok rokons�gi fok�ra.

Az �ngyilkoss�g a kardsz�rny� delfinek k�z�tt viszonylag ritka, f�leg h�m p�ld�nyokat �rinthet. �j-Z�landon �s a Vancouver-szigeten fordult el�, hogy kardsz�rny� delfinek t�megesen partra vet�dtek.

A kardsz�rny� delfinek t�pl�lkoz�sa

A kardsz�rny� delfin a cetf�l�k k�z�l a legink�bb ragadoz� term�szet�, �s az egyetlen olyan, amely melegv�r� �llatokat is megt�mad. �trendj�t a tudom�ny kell� r�szletess�ggel ismeri; az adatok r�szben a vad�sz� �llatok megfigyel�s�b�l, r�szben a cetvad�szok �ltal elejtett delfinek gyomortartalm�nak vizsg�lat�b�l sz�rmaznak, de ma m�r �rt�kes adatok nyerhet�k a delfinek �r�l�k�nek elemz�s�vel is. A kutat�sok szerint a kardsz�rny� delfin szinte minden kell�en nagy �llatot elfogyaszt, m�g a n�l�n�l j�val nagyobb b�ln�kat is. A tengeri t�pl�l�kl�nc vitathatatlan cs�cs�n �ll.

A nagy szil�scetek k�z�l bizony�tottan szerepel a kardsz�rny� delfin �tlapj�n a gr�nlandi b�lna (Balaena mysticetus), az �szaki simab�lna (Eubalaena glacialis), a sz�rke b�lna (Eschrichtius robustus), a hossz�sz�rny� b�lna (Megaptera novaeangliae), a csukab�lna (Balaenoptera acutorostrata), a t�keb�lna (Balaenoptera borealis), a k�z�ns�ges bar�zd�sb�lna (Balaenoptera physalus), �s F�ld�nk legnagyobb �llata, a k�k b�lna (Balaenoptera musculus) is. Meg�li az �ri�s �mbr�s cetet (Physeter macrocephalus), a k�l�nf�le cs�r�s ceteket, a feh�r delfint (Delphinapterus leucas), a narv�lt (Monodon monoceros) �s a g�mb�ly�fej� delfint; a kisebb delfinek k�z�l a barna delfineket, a cs�kos delfint (Stenella coeruleoalba), a k�z�ns�ges delfint (Delphinus delphis) �s a s�t�t delfint (Lagenorhynchus obscurus).

A f�k�k k�z�l a kardsz�rny� delfin megeszi a rozm�rt (Odobenus rosmarus), az elef�ntf�k�kat, oroszl�nf�k�kat, medvef�k�kat, a szak�llas f�k�t (Erignathus barbatus), a r�kev� f�k�t (Lobodon carcinophagus), a borj�f�k�t (Phoca vitulina), a leop�rdf�k�t (Hydrurga leptonyx) �s a Weddell-f�k�t (Leptonychotes weddellii). A meny�tf�l�k k�z�l a tengeri vidra (Enhydra lutris) eshet a kardsz�rny� delfin zs�km�ny�ul.

Kedveli a madarakat is, pingvineket, a k�r�katon�kat �s a tengeri r�c�ket is elfogyaszt.

Mint az egy delfint�l elv�rhat�, a kardsz�rny� delfin halakat is eszik, �gy p�ld�ul bonit�t (Sarda spp.), t�kehalat (Gadus spp.), elektromos r�j�t (Torpedo californica), laposhalakat (Heterosomata spp.), heringet (Clupea spp.), makr�l�t (Scombridae), holdhalat, lazacot (Oncorhynchus spp.), szard�ni�t (Sardinops melanosticta), b�z�slazacot (Osmeridae) �s tonhalat (Thunnus spp.); de megeszi a c�p�kat, �gy a hatalmas termet�, b�r �rtalmatlan �ri�sc�p�t (Cetorhinus maximus) is. Elfogyasztja a tengeri tekn�s�ket is, valamint a polipot �s a k�l�nf�le tintahalakat is.

Ezt eg�sz�tik ki az olyan szokatlanabb zs�km�ny�llatok, mint a tengerszorosokon �t�sz� j�vorszarvasok, a parthoz t�l k�zel mer�szked� birk�k, valamint a delfin�riumok l�togat�inak kuty�i.

for.: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kardsz�rny�_delfin