|
A Vöröspanda
2012.04.28. 14:50
A macskamedve név a kínai nyelvből származik, ahol az állat neve xiao xiong mao (kínai: 小熊貓, magyar népszerű átírás: hsziao hsziungmao), ami „kis medvemacskát” jelent. A „kis” jelző az óriáspandától való megkülönböztetésre szolgál (kínaiul da xiong mao, ta hsziung-mao, azaz „nagy medvemacska”). A „medvemacska”, „macskamedve” nevet az állat valószínűleg annak köszönheti, hogy medvére emlékeztető külseje mellett ugyanolyan jól mászik fára és ugyanúgy nyalogatja tisztára magát, mint a macska.
A panda név a 19. században csak a vörös macskamedve neve volt. Az angol szó feltehetően az állat nepáli nevéből származik (punja, valószínűleg a nigalja punja, azaz „bambuszevő” kifejezésből). A kis panda név az óriáspandától való megkülönböztetésre szolgál, amelyet később ismertek meg, és szintén pandának nevezték el, mivel a két fajt rokonnak tartották.
A kis panda név mellett a vörös panda elnevezés is előfordul.
Megjelenése
Testhossza 60 centiméter, marmagassága 35 centiméter. A test felső fele, fényessötét rozsdavörös, hátán aranysárga árnyalatú, mert a szőrszálak hegye sárga. A test alsó fele és a végtagok fényesfeketék, a comb elülső és külső felén vízszintesen sötét gesztenyevörös sáv húzódik. Álla és pofaszakálla fehér, hátrafelé rozsdasárgába hajló, homloka és a fejtető rozsdasárga árnyalatú. Szeme alól a szájszögletig rozsdavörös csík húzódik, ez elválasztja a fehér arcorrt a pofától. Rókavörös farkát gyengén határolt világos gyűrűk övezik. A mellső végtagján hat ujja van. A hatodik ujj a csuklócsont megnagyobbodása, amely szembefordítható a többivel. Így könnyedén le tudja szakítani a bambuszhajtásokat.
Életmódja
Magányosan élő, éjjel aktív állat, a nappalt általában a fák ágai között alvással tölti, fejét bozontos farkával takarja be, amelyet párnának is használ. Éjszaka jár tápláléka után, amely jobbára bambuszból, gyümölcsökből, zuzmókból, gyökerekből, bogyókból, néha madártojásokból, rovarokból és hernyókból áll. Ez az állat tehát, noha a ragadozók rendjébe tartozik, elsősorban növényi eredetű táplálékon él. Az egyes állatok meghatározott területet birtokolnak, amelynek határait vizeletükkel, továbbá a végbéltájékon és a talpukon található mirigyek váladékával jelölnek meg.Vemhességi ideje 112-158 napig tart, az utódok száma ellésenként 1-4. A fiatalok egyéves korukig maradnak anyjukkal, és akár a 10-13 éves életkort is megérhetik.
Természetvédelmi helyzete
Kína délkeleti részén régóta vadásszák szőrméje miatt, melyből sapkákat, farokszőreiből pedig ecsetet készítenek. Ahol honos ez a faj Kínában ott szőrméje fontos értékkel bírt. A menyegzőkön a vőlegény viselte a szőréből készült ruhadarabokat. A vadászat ma is előfordul, ezenkívül gyakran fogják be elevenen, hogy eladják állatkertek részére. Emellett az élőhelyét jelentő erdőket is irtják. Mindezen tényezők miatt állományai nagyon megritkultak és mára veszélyeztetett fajjá vált. Jelenleg az elterjedési területén található összes országban védelmet élvez. Emiatt a Természetvédelmi Világszövetség a "súlyosan veszélyeztetett" kategóriába sorolta. Szerepel a vadonélő állat- és növényfajok kereskedelmét szabályozó Washingtoni Egyezmény első függelékében is.
Tetszetős külleme miatt kedvelt állatkerti faj. Mivel nem annyira táplálékspecialista, mint az óriás panda, tartása is könnyebb. Télen sem kíván fűtött helyet, mert alapvetően hideg környezetben él vadon is.
Magyarországon jelenleg három állatkertben élnek vörös macskamedvék: a veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadasparkban a Budapesti Állatkertben és a Szegedi Vadasparkban. Budapesten egy pár, Veszprémben egy nőstény, Szegeden pedig egy hím él.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
